1. alibi bejegyzés

    a bőröndöm még mindig a sarokban porosodik. de játékban szeretnék maradni.

    1 year ago  /  0 notes

  2. summa summarum

    öt hónapot töltöttem Ausztriában.

    az Erasmus valami egészen különleges súlytalan és gondtalan állapot. nem a valóság. egy pillanatra sem. mégsem hagynám ki soha. mert szárnyakat kaptam egy életre [emlékeztek még, hogy hogyan kezdtem?].

    menjetek el ti is Erasmus-szal a legképtelenebb helyekre és küldjétek el a gyerekeiteket is!

    köszönöm a figyelmet! ezennel a blogolást határozatlan időre berekesztem.

    1 year ago  /  0 notes

  3. nem szeretem a könnyes búcsúkat.

    apu már korán reggel elindult. én délre pizzát csinálok és utoljára együtt ebédelünk … a kis Erasmus család. apáink, anyáink és testvéreink egy fél évre az otthoniak helyett.

    aztán a fiúk bepakolják a cuccaimat a kocsiba. mindenki lejön a ház elé. én vagyok az első, aki elmegy. szegény Mojca, nagyon sír. de én nem sírok. haza megyek és otthon jó lesz. ez a világ rendje. az ember a végén mindig hazaér.

    1 year ago  /  0 notes

  4. úgy négy és fél óra alatt összepakoltam az itteni életemet. nem is olyan rossz részidő :)

    1 year ago  /  1 note

  5. emergency room

    nincs nagy vész, csak a bokája ment ki. de azért a váróban sem unatkoztunk. tolókocsirally forever!

    1 year ago  /  0 notes

  6. megjött…

    … a felmentősereg. épp, hogy végeztem a vizsgákkal erre itt termett a duplavé másik fele. és vett nekem egy nyakláncot

    “kimagasló szorgalmáért, kitartó munkájáért és példamutató magatartásáért…”

    mint a régi szép időkben :)

    1 year ago  /  1 note

  7. over

    abbahagytam a tanulást. az elmúlt két nap mérlege: három vizsga, átlag három óra alvás és (köhömmm) véletlenül egy Erasmus goodbye party is becsúszott.

    a vizsga után rám szakad a semmittevés. olyan dolgokat csináltam, amiket három hete nem: voltam a városban, megnéztem egy filmet, elmentem bevásárolni és főztem vacsorát. a fejem pedig szörnyen hasogat.

    nem kellett volna abbahangyom a tanulást. rosszabb, mintha három hétig folyamatosan ittam volna és most egy átokverte másnapon józanodnék. minden gondolat fáj.
     

    1 year ago  /  0 notes

  8. elhulltanak legjobbjaink….

    hogy elvéreztem a vizsgán az nem is kérdéses.

    50/17 az akárhogyis számolom 2,941 perc egy kérdésre. aki ennyi idő alatt kiszámolja két beruházás netto jelenértékét, belső kamatlábát meg egyéb olyan dolgokat, amiket le sem tudok fordítani és összehasonlítja őket annak én fogok kezet csókolni!

    törve? neeeem. annyi esélyem azért még van, mint az ötös lottót megnyerni:)

    és még kettő visszavan…

    1 year ago  /  0 notes

  9. “…vándor, vidd hírül a spártaiaknak, megcselekedtük, amit megkövetelt a haza”

    “…vándor, vidd hírül a spártaiaknak, megcselekedtük, amit megkövetelt a haza”

    1 year ago  /  Notes

  10. osztrák haladóknak

    az utolsó táncórán kézbe kaptuk a szöveget, amit az egyik tánc közben énekeltünk. már alig vártam, hogy posztolhassma, de fejből sajnos nem ment. íme:

    Schean rund is mei Huat und schean hoaß ist mei Bluat
    kann nix als wia tanzen, aber des kann i guat.

    Mei Dirndl hoaßt Nannerl, hat scheeweiße Zahnderl,
    hat schneeweiße Knia, aber gsegn hob i’s nie

    Da Tanzbodn is luckat, mei Dirndl is kloan,
    wenn’s am durchobi schlupfat, was tat i alloan?

    na igen. látom a kérdő tekinteteket. a nyers fordítás valami ilyesmi:

    szép kerek a kalapom, jó forró a vérem
    nem értek máshoz, csak a táncoláshoz, de abban jó vagyok.

    a babámat Nannerl-nek hívják, hófehér fogsora van
    hófehérke a térdei is, habár még sosem láttam.

    a táncparkett lyukas, a babám pedig picike
    ha eltűnik a lyukban, mihez kezdek majd egyedül

    1 year ago  /  0 notes